Pályázva nyaralás

Szóval, nézzük, hogyan is folytatódott a mi kis történetünk. Amikor megtörtént a kiírás, szinte azonnal munkához láttunk. Megszületett a döntés, milyen formában pályázzunk, majd felvettük a kapcsolatot néhány pályázatírásban otthonosan mozgó szakemberrel.

Az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. információs napot szervezett 2012. május 10.-én a  pályázati kiírás kapcsán. Az információs nap célja az volt, hogy segítséget nyújtson a pályázni kívánó szervezeteknek a pályázati útmutatóban és a kapcsolódó mellékletekben bemutatott szakmai, pénzügyi, és adminisztratív feltételek értelmezésében.

Nos, itt szembesültem először azzal, hogy bizony, én ebből nem sok mindent értek. De sebaj, mert az asztal túloldalán ülők pedig láthatóan a kisgyermekneveléshez nem értettek semmit. Így egálban voltunk.
Volt azonban egy érdekes dolog ebben az egészben. Mivel legkisebb gyermekem akkor volt 6 hónapos, a férjem behozta nekem időközönként megszoptatni. És amíg az előadások során több ízben elhangzott a női munkaerő fontossága, s hogy miként kívánják támogatni a munkába visszatérő nőket, addig nekem felajánlották, hogy bevisznek a WC előterébe!!! egy széket, ahol megszoptathatom a babámat. Kérdésemre, hogy vajon Ők is itt szokták-e elfogyasztani ebédjüket, választ nem kaptam. De sebaj, megoldottuk ezt is. Csak egy kicsit szomorú és megalázott voltam.
 Ezután hosszú hetek teltek el azzal, hogy esténként üzleti tervet, diagramokat, szakmai programot írtunk. Jött a nyár, egy hét zempléni nyaralással. Napközben három gyerekkel kirándulás, játék, homokozás, kullancsszedés, tábortüzezés. Majd jöttek az esték, és mikor már mindenki békésen szuszogott, akkor a tücsökciripelős estéken egy pohár hideg sör mellett ücsörögve írtuk a pályázatot. És küzdöttünk a mobil internet lelassult világával, mert közben folyamatos levélváltásban voltunk segítőinkkel.
 Eltelt néhány hét, és most a Balatonon töltöttünk egy hetet. Napközben három gyerekkel lubickolás a vízben, kirándulás, evés-ivás, játszóterezés. Mikor este elaludtak, a csöndes nyári estéken kinyitottunk egy üveg bort, s amellett ücsörögve mi megint csak írtunk, írtunk és írtunk. Ez már a véghajrá volt, mindennek össze kellett állnia, mert a nyaralás utolsó napja egybeesett a leadási határidővel. Még szerencse, hogy a pályázatunkat leadó szakember is ember, s ő is épp családjával nyaralt a Balatonon. Így már csak egy kis autózás következett, mindent átadtunk neki. Ő "gatyába rázta", és végül egy Fonyódi postáról indult útjára pályázati anyagunk 2012 júliusának utolsó napján.