Magocska- dalocska

A Magocska-dalocska a 3 év alatti kisgyermekeknek és szüleiknek szól. Énekszóval, mondókákkal ismerkedünk anyanyelvünk hangjaival, ritmusával. Csiklandó versek, altatók, tapsoltatók, lovagoltatók…Ezekkel a dalocskákkal, versekkel beszélgethetünk és játszhatunk gyermekeinkkel a mindennapok során. Ki tudja, hogy mivel vigasztalhatjuk gyermekünket, ha megütötte magát? És ha megteszi első lépéseit? Ha nyűgös, vagy álmos? Legyünk gyermekeink játszópajtása, miközben észrevétlen összekapcsolódik a ritmus, a dallam, a mozgás és a beszéd!

A foglalkozáson elhangzó dalok, mondókák, gyermekjátékok felelevenítésével, tanulásával a gyermeküket otthon nevelő szülőknek szeretnék segíteni. A család sokat segíthet abban, hogy ebben a fogékony életszakaszban felkeltse a kisgyermek zenei érdeklődését, örömet szerezzen és kedvet ébresszen az utánzásra, énekelgetésre. Mindez együttesen alapozza meg a zenei nevelést. Az otthoni közös énekes játékkal gyermekeinket hozzásegítjük ahhoz, hogy a zene hallgatására fogékony felnőttekké váljanak. Ne feledjük, hogy egyszer majd Ők is anyukák és apukák lesznek, s a mi unokáinknak adják majd tovább mindazt, amit tőlünk tanultak! 
A kisgyermekek egyéni adottságaiktól, fejlődési sajátosságaiktól függően sokoldalúan fejlődnek. A szülő, a család azzal segítheti elő a nevelés folyamatát, ha a fejlődést segítő sokféle tevékenység között fontos szerepet kap a zenei nevelés.
A zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Felkeltheti zenei érdeklődését, formálja esztétikai fogékonyságát.
A Magocska-dalocska foglalkozásokon elhangzott, a gyermekek életkorának megfelelően előkészített népdalok, gyermekdalok, mondókák éneklése közben fejlődik a hallás, a ritmusérzék, a mozgás. Erőteljesen befolyásolja tehát a gyermekek általános fejlődését, a különböző hatások komplex módon hatnak rá.
A dalok éneklése vagy meghallgatása fejleszti a kicsinyek érzékenységét, fogékonyságát. A babák sokszor nem is értik pontosan a szöveget, mégis átérzik a dallam hangulatát: szomorúságát vagy éppen humorát, no és persze az elengedhetetlen feszültségoldást.
A dalok és játékok ismételgetése fejleszti az emlékezetet. A zene nemcsak kiválthatja az érzelmeket, hanem fékezheti is az indulatokat. Ilyenek például a vigasztaló dalocskák, melyeket akkor énekelünk, ha mondjuk megütötte magát a gyermek. Ezek az ismert kis dallamok vigasztaló, mókás hangon előadva elterelik a gyermek figyelmét a fájdalomról, s felül tud rajta kerekedni.

 

A zenei nevelés szoros kapcsolatban van az irodalommal, az anyanyelvi neveléssel. A gyermekdalok pontosan követik a mondókák szövegének hanglejtését, ritmusát, hangsúlyait. Az ismétlődő mozdulatokkal lelassított szavakat szebben, pontosabban ejtjük, megfelelő mintát adva a velünk szemben ülő, minket utánzó kisgyermeknek.Az örömteli játék során rengeteget ismétlünk, így a folyamatosan ismétlődő új szavak a szókincset bővítik, a mozgással egybekötött cselekvések a szavak megértését segítik.
Az énekes játék a testi fejlődést is segíti. A zene lüktetése, ritmusa hat a koordinált mozgásra. A laza, rugalmas járás, játékos mozdulatok jótékony hatással vannak az egyensúlyérzék fejlődésére.

Babánk első nevelői mi magunk, a szülők vagyunk. És persze a testvérek, nagyszülők, rokonok, közeli ismerősök. Énekelgetés, énekes játék közben észrevétlenül elindítjuk a gyermek zenei érdeklődését. A játék során érzelmileg hatunk a gyermekre, kedvet kap az utánzásra, dúdolgatásra. Az éneklés mindig szoros összefüggésben van a mozgással, a kettő egymásra hatva fejlődik.
Ha a kisgyermeknek énekelünk, vagy hangszeren játszunk, már egészen kiskorban lehet látni, mennyire fogékony a zenére. Érdeklődve figyel minket egészen hosszú ideig, beindul nála a ritmikus mozgás. Ha sokat van zenés közegben, megfigyelhetjük, miként próbál már egészen korán énekelgetni, a hallott dallamot visszaadni, spontán dúdolgatni, saját dallamokat kitalálni...
Törekedjünk hát arra, hogy rendszeres zenei hatások érjék gyermekünket, akik ezáltal érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válhatnak, fogékonyabbá vállnak a hangok utánzására, figyelnek a hangokra, dallamokra.
Mindezt szem előtt tartva a Magocska-dalocska foglalkozásokon célom, hogy felkeltsem a zenei érdeklődést, miközben ritmikus mozgásra serkentjük a babákat. Ennek érdekében a mondókákat és dallamokat mozgással kötjük össze. A gyerekeknek nem tanítom a dalokat, ők "csak" hallgatják a felnőttek énekét és azt kedvük szerint utánozgatják. 

Aki járt már Magocska-dalocska foglalkozáson, tudja, hogy minden alkalom végén előkerül egy hatalmas kosár.
A nagyobbak a közepébe ülnek, úgy forgatjuk Őket körbe-körbe.  A néhány hónapos babákat belefektetjük, így hintáznak a babák, anyukájuk nagy örömére! Mert pörögni-forogni jó mulatság! Ez nem is véletlen, hiszen miközben a kicsik a bölcsőben való ringás élményét idézhetik vissza, addig megtapasztalják a bizonytalan egyensúlyi helyzetet, és elsajátítják az ahhoz való alkalmazkodást! És amikor az illegő-billegő kosár közepéből megpróbál a peremén keresztül kimászni, hát az nagyon nagy móka! Visszadöccen, felborul, elbillen, s eközben nemcsak ügyesedik és erősödik, de megismeri saját testét is, javul a térbeli tájékozódása, felismeri saját határait.
Ez a kosár attól is különleges, hogy ezen kívül számos dologra használhatjuk: alábújva teknőssé válhatunk, majd felfordítva dombbá válik, amit megmászhatunk. De lehet hatalmas madárfészek is, ahol a gyerekek a fiókák, vagy akár hajó a hullámzó tengerben, és bármi, amit a fantáziánk enged! Megfelelő rögzítéssel pedig hatalmas hintaként lengedezhet!
A pörgő-forgó fűzfavesszőből készült. Ennek köszönhetően számos egyéb inger éri a gyermeket játék közben. Mert a vesszőnek illata van és recseg, a felülete hullámos és lyukacsos, és ha a Napocska átsüt rajta, apró fénypöttyök vetülnek a padlóra. Annyi felfedezni való! Hiszen leginkább a felfedezés örömére van szüksége a gyerekeknek! 

 

Üdvözlettel: Kerekesné Vincze Judit